Hogyan változtatta meg a ruhahajtogatás az életemet?

/
0 Hozzászólás





Egy szóval: nagyon! :) Sokat halljuk, hogy rend a lelke mindennek. Jómagam mindig is szerettem rendezkedni, szelektálni, kihozni valami jobbat, szebbet abból, ami körülvesz engem. Úgy gondoltam, hogy ebben elég profi is vagyok, mígnem jött a „konmari”. :)

Marie Kondo könyvei (Tiszta öröm, Rend a lelke mindennek) annyira beszippantottak, hogy ennek hatására még magasabb fordulatszámra kapcsoltam rendrakás ügyében. Marie Kondo azt javasolja, hogy olyan dolgokkal vedd körül magad, ami örömöt okoz, és használod is. Amire nincs szükséged, azt ne tartogasd, ne tárold. Az nemcsak a terednek, hanem neked is teher. Ami pedig megmaradt, azt egy különleges hajtogatási, rendezési módszerrel, állítva tedd vissza. Így kevesebb helyet foglal, s ami a legfontosabb, hogy teljesen átláthatóvá válik mindened.

Nekikezdtem. Először szelektáltam. Összes ruha ki a szekrényből, egy kupacba a földre, a sosem végzek érzésével. A szelektálásban egyébként az a jó, hogy miközben helyet csinálsz az újnak, közben valahogy lelkileg is megkönnyebbülsz.
A megmaradtak az új rendszer szerint mentek vissza a polcokra, a szekrénybe, s láss csodát, azóta sem alakult ki káosz sehol sem. Olyan ruhakombinációkat kezdtem ezután hordani, amit még soha, pedig az összes ruhám ezelőtt is ott csücsült a szekrényemben. Képzeld el azt az örömöt, hogy ott állsz a szekrény előtt, s minden ruhádat látod! :)) Bár ezt lehet csak egy nő tudja igazán átérezni. :)

Folytattam. A fenti metódust megcsináltam a hivatalos papírokkal, a fürdőszoba, a konyha felszereléseivel, a könyvekkel, mindennel. Erőt próbáló volt, de 1 hónap alatt végeztem. Miközben csináltam az új rendet, azt vettem  észre, hogy ez a hozzáállás kezd beszivárogni életem minden más területére is. Egyre élesebben és gyorsabban kezdtem meglátni, hogy mi az, ami jó nekem, és mi nem, hogy mit kell tennem ahhoz, hogy minden, s mindenki a helyén legyen. Akkortájt több embertől elbúcsúztam, s a még eddig feloldatlannak érzett dolgaimat, kapcsolataimat is elkezdtem rendbe tenni, halogatás nélkül. Kimondtam, megtettem dolgokat, amelyek lehet korábban fel sem tűntek, hogy meg kellene tennem. Határozottabb lettem. Pedig csak a ruháimat pakoltam egyik helyről a másikra. :) És azáltal, hogy könnyű, átlátható rendszert teremtettem a teremben, én magam is könnyebben, egyszerűbben kezdtem megoldani a helyzeteket az életemben. Minden egyszerűbb lett. Átláthatóbb. Cselekvőbb lettem.

Marie Kondo írja a könyvében, hogy a rendetlen emberek igazából azért rendetlenek, mert tudattalanul is kerülik az önmagukkal való szembenézést. Hisz a rendetlenség, a maga sok ingerével mindig kifelé vonja a figyelmüket, így nem kell magukkal foglalkozni. Nagyon igaznak érzem ezt a megállapítást. Figyeld csak meg magadat, ha belépsz egy rendezett térbe, hogy az milyen neked, s milyen amikor a kupleráj közepén létezel. Hatalmas különbség van. Még nekem is, aki mindig is szerette a rendet, még nekem is nagy váltás volt ez a szintű rendezettség, amit a "konmarizás" hozott.

És ezt a folyamatot még megspékelte az, hogy elkezdtem megismerni, megtanulni az indiai térrendezés, a Vaszati alapelveit, ami rengeteg plusszt adott ahhoz, hogy a létrejövő rendet hogy rakjam egy még nagyobb szépségbe, hogy hogyan tároljam úgy a dolgaimat, hogy azok az univerzális energiákkal leginkább harmóniában legyenek. Hisz, ahogy berendezzük a teret magunk körül, amilyen lakást, színeket, tárgyakat választunk, az is éppúgy mesél rólunk, a tudattalanunkban megbúvó hiedelmeinkről, mint például a kapcsolati választásaink. Minden a mi kivetülésünk. Ami bent, az kint, és fordítva. Oda-vissza hatnak. De erről majd legközelebb, ez megér egy külön misét! :)

Szóval ne feledd: bármihez is nyúlsz, bármit is csinálsz, mindig ott van a lehetőség arra, hogy jobban megismerd önmagad, ha közben figyelsz kicsit. Minden formál Téged. Még a rendrakás, a „konmarizás” is. Ne (csak) elméleteket tanulj, ne a fejedben élj, hanem éld az életet cselekedve. Figyeld meg, hogy mi lelkesít, mi vonz, hogy mi az, ami valóban jó neked, és menj, csináld!

És tudd, hogy bárhonnan is indulsz, mindig ugyanoda jutsz: a szeretethez. Hisz a Rend (is) Szer, a Szer pedig Etet (szeretet), tehát a Rend egy olyan Szer, ami Etet téged... Vagyis a Rend Szeretet.

Szeretnünk kell nagyon! Akkor is ha nehéz, sőt, akkor még jobban! :)

Zalamek Anikó

A www.imani.hu weboldal teljes terjedelmében Zalamek Anikó szellemi terméke, és szerzői jogvédelem alatt áll. A weboldalon megtalálható információk, adatok kizárólag saját felhasználás céljából használhatók, menthetők el, és nyomtathatóak ki. A weboldal, vagy egy részének másolása, sokszorosítása, bármilyen célú fel - és átdolgozása, kereskedelmi forgalomba hozatala, hasznosítása, vagy más, nem saját felhasználásra történő használata, a szerző írásbeli engedélyével lehetséges.

CIKKEK, AMELYEK MÉG ÉRDEKELHETNEK

Nincsenek megjegyzések :

Üzemeltető: Blogger.